Történelme a 16. századig

Története visszanyúlik az ókorig, már akkor is lakott település volt. A nyolcadik század végéig, a honfoglaló magyarok megérkezéséig sok nép uralta a tájat, mint például avarok, szarmaták vagy akár a gótok. Feltehetően több falu összeolvadásából jött létre, a honfoglalás utáni századokból nem sok emlék maradt fent. A tatárjárás utáni évtizedekben történhetett a falvakból való kiemelkedése. Egy egyházi okiratból olvasható először a város neve, 1235-ből. 1361-ben Nagy Lajos király privilégiumlevelével Debrecen felemelkedett mezővárosi rangra, ezzel tanácsválasztási és szabad bírói jogot kapott. A kereskedés által jól működő nyugati- és észak-európai kapcsolatokra tett szert a 16. századtól. A város lendületes fejlődése és erős gazdaságának alapja ez a fajta kereskedelem volt, a marhakereskedés, az állattenyésztés és a kézműipar. A város a nagy birodalmak határvonalán volt mindig is, így hol a nyugat felé terjeszkedő török birodalom, hol a kelet felé tartó európaiak, hol pedig a magyar fejedelem, II. Rákóczi Ferenc állomásozott itt. A 16. századtól Debrecen kizárólag protestáns lakosságú város volt, melynek jelképe a kéttornyú Nagytemplom, amely Debrecen munkakedvének volt köszönhető. Az állás munka debrecen oldalon munkalehetőségeket is találhat.